2013. szeptember 24., kedd

Marokkó III/3

  KERESZTÜL-KASUL MAROKKÓN (1997-BEN)
Egy mecset és egy patika 
 



Bementünk egy keskeny szukba. Egy kisfiú csapódott hozzánk, aki némi borravalóért elkalauzolt, hiszen másképp eltévedtünk volna. Bekísért néhány házba - bizonyára máskor is így szokta. Mindenütt mosolyogva, barátságosan fogadtak. és mit láttunk? Sok helyen a nyílt tűzhelyek füstjétől megfeketedett falakat, ahol a bútorzatot mindössze néhány földre borított gyékény képviselte. A tehetősebbeknél szőnyegek fedik a padlót, a szekrényeket azonban ládák helyettesítik. Ez bizony a szegénynegyed!





Lehet, hogy az erőd alatt csak úgy az utcára ömlik a szennyvíz? Erről nem hallottunk magyarázatot.






Hogy ne tévedjünk el, kényetelenek voltunk fiakerre ülni, és azzal mentünk el a Koutouba mecsethez. A koutouba szó könyvkereskedőt jelent, a középkorban mintegy 100 könyvüzlet várta a mecset körüli utcákban a könyvvásárlásra ideérkező filozófusokat, tudósokat, költőket.





A mecsetet Abd el Moumen építtette és 1158-ban "szentelték fel". Ma ez a minaret Marrakech jelképe. 12,5x12,5 méteres négyszögletes alapterületű, sárga falú építmény. A tetején levő kis torony is négyszögletes, egy oldalának hossza 6,8 méter. A kis tornyot lapos, gerezdes kupola zárja. A kupolán egymás felett 3 aranyozott, rézből készült különböző méretű gömb csillog. Átmérőjük alulról felfelé kettő-egy-másfél méter.





A minaret teljes magassága gömbökkel együtt 76 méter. Bizony mostanáig nagyon elhanyagolt állapotban volt. Mint látjuk, éppen folyik a restaurálása. Belépni nem mohamedánoknak tilos!





Elmegyek egy városi patikába, mely berendezése tiszta, elegáns, európaias. Itt különféle kozmetikai szereket és illatszereket is lehet kapni, melyeket különösen szeretnek a muszlim hölgyek. A falak polcain temérdek kisebb-nagyobb üvegcse telve a csoda- és szépítőszerekkel.





Szerencsém van, mert az egyik patikárius jól beszél németül, így nem kellett némi kívánnivalót maga után hagyó angol nyelvtudásommal kínlódni, bátran kérdezhettem. Válaszképpen elmondta, hogy milyen állatorvosi szereket használnak, forgalmaznak. Persze sokkal kisebb a kínálat, mint nálunk és bőven a drogokat, gyógynövényeket részesítik előnyben.





Elmondja, hogy a kuruzslás még mindig nagyon elterjedt Marokkóban. Mindennek persze semmi köze sincs a hajdan világhírűvé vált arab orvostudományhoz, amely a mi középkorunk tanítómestere volt. A hókuszpókuszokat főként az elmaradottabb tájakon vén felcserek és elsősorban vénasszonyok végzik. Kértem, hogy mondjon el néhányat.





A marokkói újszülöttből már a pólyában kiűzik a benne lakó rossz szellemet. Egy cseppnyi olajban el kell keverni kevés megtört datolyát olajban eltett, régi pénzből lereszelt, pindurka rézporral elegyítve. Ezt be kell adni a csecsemőnek, amit a kisgyermek természetesen kihány, és ezzel megszabadul a rossz szellemtől is. Még egyet elmondatok vele! Döglött tyúkot vagy lócitromot beszerezni nem különösebb probléma, főzetük pedig fültőmirigy-gyulladás ellen hatásos. Az élő kerti csiga pedig bevált szer a gyerekek hajhullása ellen. 
- Még százfélét tudnék mondani - közli keserű mosollyal a patikus. - Hát mi nemcsak az orvosságokat forgalmazzuk, de küzdünk is az ilyen sokszor gyilkos kuruzslások ellen!
Végül barátságosan elköszönünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése