2 TENGER + 6 ORSZÁG
Moszkva fellegvára a Kreml
Moszkva közepén egy fallal körülvett történelmi épületegyüttest tekintjük a Kremlnek. Eredetileg a szó fellegvárat jelent.
A Kreml ma látható vörös téglafalát és a bástyákat 1485 és 1495 között építették. A szabálytalan háromszög alakú, 28 hektárnyi területet körülölelő fal hossza 1135 méter, magassága a talajszinttől függően 5 és 19, vastagsága pedig 3,5 és 6,5 méter között változik. Teteje is olyannyira széles, hogy akár gépjárművel is körbe lehetne utazni.
A falakon összesen 20 bástyatorony van.
A tornyok közül a legmagasabb a Kongresszusi palota mellett álló Trojickaja (80 m), legismertebb pedig a Szpasszkaja, amelyen a híres óratorony van. Az óraszerkezet kilenc kis harangja adja a jellegzetes melodikus hangokat minden negyedórában.
Ezek voltak egyébként a Kreml főkapui is valamikor. A Trojickaján az egyházfő, a Szpasszakján a cár palotájához lehetett jutni. Nagy becsben is tartották őket. A Szpasszkaján áthaladva például még a cárnak is le kellett vennie a süvegét.
A
Nagy Kreml-palota a forradalom előtt a cári család ideiglenes
rezidenciája volt arra az esetre, ha az uralkodó vagy az udvar
valamelyik előkelősége Moszkvában tartózkodott. Most a Szovjetunió
Legfelső Tanácsának épülete. Több évszázad orosz építészetének alkotásai
kerültek egységbe ebben a palotában. Látogatók csak igen ritkán, névre
szóló meghívóval, hivatalos delegációval tekinthetik meg belülről.
A Blagovescsenszkij vagyis Angyali üdvözlet székesegyház az uralkodó család egykori házitemploma. 1397-ben építették, aztán egy évszázad múltán lebontották egészen az alapokig. 1484-89-ben húzták fel rá a ma látható falakat. A XVI. század közepén helyezték a kilenc hagymakupolát a tetejére és az egész tetőt gazdagon bearanyozták.
A Blagovescsenszkij székesegyházzal szemben áll az Arhangelszkij (magyarul Arkangyal) székesegyház. Ezüstszürke hagymakupolákkal koronázott, öttornyú épület. Ivan Kalita fejedelem építtette, aki meghagyta, hogy halálakor ide temessék. 1340 után hagyomány lett a kívánsága oly módon, hogy végül is egészen Nagy Péterig itt helyzetek örök nyugovóra uralkodót.
Az Arhangelszkij székesegyház mellett találjuk a Kreml másik hírességét, a Nagy Iván-harangtornyot, (Kolokolnya Ivana Velikovo). Évszázadokon át Moszkva építészeti kuriózuma volt, mert magasabbat sehol Oroszországban nem építettek. Azért tervezték ilyen magasra, hogy az akkor már jócskán kiterebélyesedett Moszkva távoli utcáiban is meghallják harangjának zúgását, tetejéről az ellenség közeledtét vigyázó őrök messzire ellássanak, és észrevegyék a tüzet is, ha valahol baleset történik.
A Nagy Iván-harangtorony mellett a Cár-harang látható. A világ legnagyobb bronzharangja! 1733-35-ben készítette az orosz öntőmester, Iván Motorin fiával. Méretei? Tömege 200 tonna, átmérője 6,6 méter, magassága 6,14. Az 1737-es tűzvészben megsérült az oltás közben kapott víztől. A letört darab mellette van, és nem kevesebb, mint 11 és fél tonna.
A közelben az orosz öntőművészet egy másik remekét állították ki, a Cár-ágyút. A világ legnagyobb ágyúja, ágyútalppal együtt 80 tonna. Nincs írásos emlék arra vonatkozóan, hogy használták-e valaha. Egy biztos, egykor a Kitaj-gorodban állt, feladata a Kreml Szpasszki kapujának a védelme volt.
Ahol annak idején a fejedelmek, cárok, uralkodók koronázási ünnepségeit, esküvőit, temetési szertartásait tartották, ez az Uszpenszkij (Mária mennybevietele) székesegyház. A Kreml egyik legrégebbi temploma. 1475-79-ben készült a híres bolognai építőmester (Aristotele Firavanti) irányításával, aki Mátyás király udvarában is dolgozott.
Az Uszpenszkij székesegyház és a Kreml-palota közé ékelődik az egytornyú Rizpolozsenyije templom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése