2014. június 18., szerda

Néhány tanács a baromfiszezon kezdetére (III.)


NÉHÁNY TANÁCS A BAROMFISZEZON KEZDETÉRE (III.)
A Kistermelők Lapja előbbi lapszámaiban arról írtunk, hogy miként kell gondoskodni az érkező naposcsibék elhelyezéséről, szóltunk a jobb fejlődésüket biztosító, vagy éppenséggel néhány úgynevezett hiánybetegséget kivédő vagy vagy gyógyító vitaminkészítményről is a teljesség igénye nélkül.
Ugyancsak felsoroltunk néhány házilag elkészíthető vagy éppenséggel gyárilag előállított fertőtlenítőszert, melyet a csirkék érkezése előtt az alapos kitakarítás után alkalmazhatunk, hogy megvédjük a kis állatokat a kórokozó mikroorganizmusoktól. A továbbiakban néhány gyakrabban előforduló és az állatok egészségét veszélyeztető és megfelelő fejlődését gátló néhány betegségről, és azok leküzdését vagy éppenséggel megelőzését szolgáló gyógyszerekről fogunk – természetesen a teljesség igénye nélkül – ismertetőt adni.
MIT KELL TUDNI A „HÁZIPATIKÁNKBA” AJÁNLOTT NEOTESOL PULVISRÓL, AMIT KAKASPOR MEGNEVEZÉSSEL SZOKTÁK KÉRNI A GAZDÁK AZ ÁLLATORVOSTÓL?
A készítmény valóban a gazdák által nagyon kedvelt antibiotikum, mert miután vényköteles, gyakran kérik a receptre történő felírását az állatorvostól. Tudni kell, hogy a készítmény két hatásos antibiotikumot tartalmaz, nevezetesen 180 g oxitetraciklin hidrokloridot (tetrán) és 120 g neomicin-szulfátot: va. szacharóz ad 1 kg. A gyógyszer vízben is jól oldódik, ilyenkor azonban a gyógyszerezett ivóvízbe vitaminok kivételével más adalékanyagot vagy gyógyszert nem szabad keverni.
A gyógyszer a hatóanyagokra érzékeny emésztőszervi pl. hasmenést és légzőszervi tüneteket (tüsszögés, orrfolyás stb.) okozó mikroorganizmusok által kiváltott kórképek gyógykezelésére alkalmazható a mellékelt adagolás és az állatorvos javaslata szerint. A gyógyszer akár takarmányba keverve, akár ivóvízben oldva adagolható általában 5 napig.
Ha az ivóvízben adjuk, a gyógyszert az állatok által naponta biztosan elfogyasztásra kerülő mennyiségű ivóvízbe kell bekeverni és a gyógyszeres ivóvizet naponta frissen kell elkészíteni.
Tapasztalataim szerint a gazdák a baromfiak kezelésére nemcsak a csirkék esetében de a későbbiek során is szívesen alkalmazzák a készítményt a hasmenéses vagy tüsszögő brojlerek, de némelykor a tojók kezelésére is! Nagyon fontos tudni, hogy a gyógyszer árutojást termelő állománynak nem adható! Ugyancsak tudni kell, hogy húst termelő állatok esetében az élelmezés-egészségügyi várakozási idő az ehető szövetek vonatkozásában 7 nap.
A gyógyszer 50 g, 250 g, 1000 g-os kiszerelésben kapható.
A csirkék egészségét számos baktériumos, vírusos vagy parazitás betegség veszélyezteti, a továbbiakban néhány gyakoribb bántalomról és azok megelőzéséről, gyógykezeléséről fogunk szót ejteni.
A FERTŐZŐ BURSITIS (Gumboro betegség)
A nagy kárt okozó betegség meglehetősen újkeletű, de a hatvanas évek elejétől rövid időn belül olyannyira elterjedt és olyan súlyos veszteségeket okozott, hogy világproblémává vált. A vírusos bántalom – bizonyára a megfelelő védekezés elmaradása miatt – főként a kistermelők tenyészeteiben járt súlyosabb veszteségekkel.
Annak idején számos levelet kaptam Olvasóinktól, melyekben arról panaszkodtak, hogy főleg a 2-4 hetes csirkék között gyógyszerrel nem csillapítható, olykor vízszerű súlyos hasmenés lépett fel, mely akár az állomány felének is az elhullását okozta. Sajnos a Gumboro betegség gyógyszerekkel nem orvosolható, de akár a már napos korban elvégzett vakcinázással is biztosan megelőzhető! A vakcinázás a mellékelt utasítás és az állatorvos ajánlása szerint nagyon egyszerű, mert a vakcina az ivóvízben is adagolható. Megjegyzem, hogy már a 18 napos embriók is vakcinázhatók.
MIT KELL TUDNI A BETEGSÉGRŐL?
A betegség kórokozója egy nagy ragályozóképességű és ugyancsak nagy ellenálló képességű birnavírus, mely 56°C hőmérsékleten 30 percig is életben marad. Fertőzőképességét az alomban akár 4 hónapig is megőrzi, a penészevő alombogár szervezetében is mintegy 60 napig fertőzőképes marad.
A FERTŐZÉS
A fertőzöttség elsősorban a bélsárral ürülő vírus szájon át való felvételével történik, de bekövetkezhet a kötőhártyán keresztül, de akár inhalációval (belélegzés) is. Nemcsak a közvetlen érintkezés fertőzésközvetítő szerepével kell számolni, de közvetíthetik a fertőzést a különféle ragályfogó tárgyak, a takarmány és az ivóvíz is. Az alom és az alombogár fertőzésközvetítő szerepéről már szó esett.
Behurcolhatják a vírust a nem fertőtlenített járművek, az istállóban levő rágcsálók, de maga az ember is. A germinatív fertőzésnek gyakorlati viszonyok között nincs jelentősége, de a vírus a tojáshéjra tapadt bélsárral is szóródhat.
A kórokozó bejutva a szervezetbe először a bélcsatorna nyiroksejtjeiben szaporodik el, majd innen a portális vénán a májba jut, ezt követően a vér útján terjed szét, s a limphoid szervekben szaporodik el jelentős mértékben. A vírus legfontosabb célszerve a bursa Fabricii.
Tájékoztatásul elmondom, hogy a Fabricius-féle tömlő fiatal madarak kloakájának felső falán, közte és a gerincoszlop között található apró körte alakú szerv.
A bursa Fabriciiben nagymértékben elszaporodó vírus másodlagos virémia révén a lymphocyták útján szétterjed az egész szervezetben, és így a csontvelőbe is eljut.
A betegség általában hirtelen jelentkezik, gyorsan terjed s az egyedi megbetegedések akár egy héten belül lezajlanak.
A BETEGSÉG TÜNETEI
A lappangási idő 3-6 hetes állományokban 2-3 nap, az ennél fiatalabbakban hosszabb. A tünetek súlyossága függ az életkortól, a fajtától, a fertőzés erősségétől és nagymértékben a csibék immunállapotától.
Tipikus esetekben a betegek bágyadtak, étvágytalanok, vízszerű bélsarat ürítenek. A lázas állatok vizeletének nagy húgysavtartalma miatt a kloaka környékén kiválva, gipszhez hasonló bevonatot képez. Az állatok nehézkesen mozognak, egyesek reszketnek s a fejfüggelékek anémiásak, később enyhén cyanotikussá válnak. A fokozott vízveszteség révén az exszikkózis (kiszáradás) tünetei is kialakulhatnak.
A klinikai tünetek hiányában is jelentős veszteséget okoz a betegség szubklinikai formája. Eltekintve az ekkor is érvényesülő immunszupresszív hatástól, romlik a takarmány hasznosulása, csökken az átlagos testtömeg (VARGA).
MIBEN NYILVÁNUL MEG A VESZTESÉG?
A hizlalás alatt a testsúly 80-100 grammal kisebb, nagyfokban nő az elhullás okozta veszteség, romlik a takarmányértékesítés, a vágóhídi selejt pedig akár több %-kal is emelkedik.
HOGYAN VÉDEKEZZÜNK?
1. Miután a betegség nem gyógyítható, a legfontosabb feladat a betegség elleni védekezés. az élet első heteiben a csirkék fertőződésének elkerülése.
2. A szállító eszközök valamint a fogadó istálló alapos tisztogatása és fertőtlenítése (pl. Multicide, Wirkon stb. fertőtlenítőszerek).
3. A csirkék izolált tartása!
4. A fertőzöttség széleskörű előfordulása miatt sokszor nem nélkülözhető (akár napos korban) az állomány vakcinázása, mely időpontját (az állomány immunállapotától függően), alkalmazási módját, a vakcina típusát stb. az oltóanyagot rendelő kezelő állatorvos határozza meg.
A súlyosabb veszteség elkerülésére biztonságot nyújt a vakcinázás.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2014. áprilisában.)

Néhány tanács a baromfiszezon kezdetén (IV.) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése