2014. július 24., csütörtök

Csehszlovákia-Lengyelország IV/3a

IBUSZ-ÚT CSEHSZLOVÁKIÁN KERESZTÜL LENGYELORSZÁGBA (1961)
A XVII. században...





A lengyel utcákon sok a pap és az apáca, a templomok pedig tömve vannak mise alatt. Több helyütt is találkoztunk épülő templomokkal. Errefelé már nincsen hó! Jó betonúton haladunk Krakkó felé. Útközben találunk egy kis templomot, melyben a II. világháború után egy millió dollárt találtak elrejtve. A sofőrök védőszentjének a temploma. Megálltunk fényképezni.





Mindenkinek elmondják a város keletkezéséről szóló néphagyományt. Nevét egy Krakus nevű nemes embertől kapta. Azon a helyen, ahol a vár ma áll, régen csak egy nagy, puszta hegy volt, benne pedig egy hatalmas üreg, melynek volt egyik oldalon be-, a másikon pedig kijárata. Ebben élt egy hatalmas sárkány, mely - ha éppen nem vittek neki - a környék háziállatait rabolta el. Később már emberekkel csillapította hatalmas étvágyát.





Ez a Krakus nevű nemes salétromot, oltatlan meszet és kénkövet kevert össze, majd lehúzatta egy bárány bőrét. A fenti anyagokat gondosan bevarratta a báránybőrbe, és odahelyeztette az üreg bejáratához. A sárkány azt hitte, hogy egy bárány, és elnyelte hatalmas torkában a csalétket, mely halálát okozta.





Hazánkfia, Csombor Márton, aki hosszabb időt töltött Krakkóban, 1620 körül az alábbiakat írja. "A városnak, az mi az ő méltóságát illeti, csak semmi, az kapukat úgy vagyon, hogy bezárják, de bizony csak három embernek is viszontag csak jól szidgyák a birót és porkolábokat, megnyittyák. Az fertelmes élet nem hiszem, hogy Sodomában és Gomorában nagyobb szabadságban volt volna mint Krakkóban mindenütt, valahova eltekint az ember az sok fajtalanságot láttya, valahova megyen ottan utánna az tisztátalan személyeknek serege.





A schola nem erkölcsnek gyakorló háza, hanem latroknak barlangja, mert valami gonoszságot, dulást, fosztást, ők meggondolhatnak, annak bizony meg kell lenni. Álgyujok, taracjok vagyon az mely gazdára megharagusznak reájuk mennek és házát elrontják, minden marhájában zsákmányt vetnek. Nincsen semmi bűnnek fegyelme, szabadságosan a piacon egyik a másikat megöli, senki sem szólittya meg érette, estve ha valamely háznál ki ablakival az utcára szolgálna gyertya tetszenék meg egynéhányszor belőnének az ablakon.





Egyébképpen felette szép comoditási vannak a városnak, mert Magyarországhoz közel lévén, minden borait beviheti, onnan viszontag egész Mazurországra, Poroszországra kicsiny költséggel elküldheti, innen hordják alá Danzigra a sok buzát, borsót, roszt, hamut, fát, onnan is ide fűszerszámokat, bársonyt posztót és minden egyéb selyem matériákat."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése