2014. szeptember 3., szerda

Egyiptom V/1

AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Az Egyiptom Múzeumban (1)




A bejárat előtt egymás mellett nő a Felső-Egyiptomot jelképező lótusz és az Alsó-Egyiptomot prezentáló papirusz. A múzeum 100 ezer darabját őrzik a fáraó kincseinek. A tárgyakat és múmiákat két emeleten helyezték el.






Mindjárt a bejáratnál Mykerinos szobra, a jobbján Hathor istennő, a balján pedig a helyi istennővel. A fáraó mindig hasonlít az istenekre! Szemben állva vagy ülve ábrázolják, ideálisan nincs nyílás a karoknál és a láb között. E 4600 éves szoborcsoportot a fáraó piramisában találták. Ragyogó kidolgozású remekmű. E piramisban 42 szobrot találtak, melyek gránitból és dioritból vannak.






A Kefren piramisban csak egyetlen szobrot találtak, a fáraó ülőszobrát. Anyaga diorit. A trónszék oldalán a lótusz és a papirusz összefonódva, a birodalom egységét (Alsó- és Felső-Egyiptomét) jelzi. Érdekes ezeknél a szobroknál, hogy a figura sohasem merev.






A falu bírája több ezer éves szobor, szikomorfából készült. Érdekes, hogy míg a fáraókat, az isteneket és a hatalmasságokat idealizálva ábrázolták, addig a falu bírája egy realista alkotás: pocakos, tokás...





Az írnok szobra festett mészkőszobor. A fáraó után a legmegbecsültebb tisztségviselő. Kezében papirusztekercset tart, arcán feszült figyelem látszik. Ugyanakkor kicsit lenéző, gúnyos: "Beszéljetek bármit, tudom, amit tudok..." A papák úgy okították gyermekeiket: "Tanulj, hogy írnok lehess!"






III. Totmes (Thotmesz, görögösen Thutmoszisz, Thutmosis vagy Tuthmosis) uralkodói nevén Menheperré fáraó sírkamrája. Csodálatosan megmaradtak a reliefek: még mindig pompásak a színes figurák.






Rahoten herceg és Nofert hercegnő színes mészkőszobra. Médum területén találták. Ra-Hotep Chefren unokaöccse volt. Szembetűnő, hogy bőre sötét, ellenben feleségéé fehér, mert a nőket óvták a naptól.






Seneb, a törpe és családja rendkívül érdekes és szép szobor. A gyerekeket mindig úgy ábrázolták, hogy hajtincse volt vagy a kezét a szájába vette. Felvetődik a kérdés, hogy miért egy törpéről készítettek szobrot? Azért, mert a törpéket okos embereknek tartották, nagy megbecsülésnek örvendtek, az uralkodók, ha egymásnak értékes ajándékot kívántak adni, törpét is küldtek.






Az usebtik brigádvezetője. Figyelemre méltó az öltözékükön a hieroglif írás. És hogy ki az usebti? A sírokban elhelyezett úgynevezett sírmelléklet, szolgaszobor, aki az elhunytat a túlvilágon helyettesíti. Nevének jelentése, aki válaszol. Komoly feladata, hogy amikor halott urát dologra szólítják, megelevenedjen, helyette feleljen és elvégezze a megholtra szabott munkát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése